Halhatatlan nagyoperett

Az operettek varázsát a nagyzenekari kíséret, az ének, a tánc és nem utolsó sorban a káprázatos látványvilág adja. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata idei szilveszteri bemutatója rendkívüli vállalkozás. Nem önmagában a műfajválasztás a rendkívüli, hanem a produkció kiállítása: a szatmárnémeti előadás a maga teljes pompájában kívánja megszólaltatni a Csárdáskirálynőt, különleges élményt nyújtva a nézőknek.

Kálmán Imre Csárdáskirálynője mindmáig a legnépszerűbb operett: a statisztikusok szerint nem telik el úgy perc, hogy a világ valamely pontján ne hangzana fel valamelyik dallama. A világsiker enyhe kifejezés rá, számos nyelvre lefordították, többezer bemutatója volt szerte a nagyvilágban, szinte minden dala örökéletű slágerré vált - ebben is egyedülálló a zenés darabok közt.

A 2010-ben 95 éves mű az által emelkedik ki az operettek sorából, hogy a műfajra jellemző könnyed réteg alatt a történetben valódi hús-vér alakok, mély emberi érzések, erős szenvedélyek rejtőznek. Magában hordozza korának sajátos életérzését, a XX. század elejének önpusztító és egyben végtelenül életszerető rohanását, a halálfélelem elől való menekülést. Ezt a kettősséget hűen jellemzik az olyan dalrészletek, mint a „Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet!", az „Itt a lét csak látszat, itt minden ember játszhat" vagy az „Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még. Angyalok, ha ránk lenéznek, suttogják, lám a földön is van égi boldogság." Az előadás a történet elmesélése közben megidézi a kor társadalmi sajátosságait és az operettet mint műfajt is. Az operettre jellemző könnyedség és keletkezési korának felszín alatti forrongásai jegyében előadásunk az „utolsó boldog békeév" végnapjaiban játszódik, a hamadik felvonás időpontja pedig épp 1914. június 28, a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet, a béke végének napja.

Csárdáskirálynő - jelenet az előadásból. Fotók: Bíró István

A produkció a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Állami Filharmóniával koprodukcióban készült, ennek zenészei szolgáltatják a nagyzenekari kíséretet. Az előadásban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának szinte valamennyi színművésze (beleértve a bábtagozat tagjait is) fellép, a főbb szerepeket játszó Gál Ágnes, Nagy Csongor, Varga Andrea, Péter Attila-Zsolt, Lőrincz Ágnes, Rappert Gábor, Czintos József, Bessenyei István, Zákány Mihály, Nagy Orbán és Gabriela Tănase mellett Bándi Johanna, Csiki Orsolya, Laczkó Tekla, Nagy Anikó, Némethy Zsuzsa, Vencz Stella, Bandura Tibor, Barakonyi Gergő, Gaál Gyula, István István, Nagy Antal és Nagy Tamás látható. A rendező a színház művészeti igazgatója, Keresztes Attila, karmester és zenei vezető Incze G. Katalin, koreográfus Kozma Attila, díszlettervező Bartha József, jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias.

A december 30-án 19 órátó kezdődő bemutatót és a szilveszteri ünnepi előadást (ennek kezdete 18 óra) követően a Csárdáskirálynőt január 2-án és 3-án 19 órától játssza a társulat.

Rappert Gábor és Nagy Csongor: búsulnak, vigadnak. Fotó: Bíró István